Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. augusztus 2.

Bálint Ágnes telekfalvi tanítónő 28 éven keresztül gyűjtötte az adatokat, végül Telekfalva krónikája címet adta a könyvnek, amely az Infopress Rt. /Sepsiszentgyörgy/ nyomdájából került a piacra. A Székelyudvarhelytől 12 kilométerre levő Telekfalva ma 180 lelket számlál. A település igazi hírnevét a favilla- és a gereblyekészítés alapozta meg. Telekfalvát az ezermesterek falujának ismerik ma is. 1993. január 3-án leégett a település Művelődési Háza, amelyben éveken keresztül a helyi műkedvelő csoport színielőadásokkal szórakoztatta a közönséget. Az épületet 1994-ben kezdték újraépíteni, idén aug. 26-án, a millenniumi falutalálkozó keretében fel is avatják. /F. L.: Falutalálkozóra készülve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 2./

2003. február 28.

Felsőboldogfalva községhez tíz falu tartozik: Sándorfalva, Árvátfalva, Sükő, Farcád, Hodgya, Ócfalva, Székelylengyelfalva, Bikafalva, Telekfalva és Patakfalva. A községet 3028-an lakják /2002-es népszámlálási adat/, magyar nemzetiségű 3007, román pedig 21. Felekezeti megoszlás szerint 2013 református, 848 római katolikus, 108 unitárius, 23 ortodox és 7 augusztiniánus van. A lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, a fafeldolgozás, a kézművesség és az építkezés. Egy részük székelyudvarhelyi ipari vagy szolgáltatóegységeknél dolgozik. A lakosság főleg őszi és tavaszbúzát, őszi és tavaszárpát, rozst, zabot, burgonyát, gyümölcsöt és takarmányt termeszt, illetve szarvasmarhát, lovat, juhot, sertést és baromfit tenyészt. A települések elektromos, telefon-, és ivóvízhálózattal vannak ellátva. Boldogfalván és Ócfalván bevezették a földgázt, további négy faluban lefektették a vezetékeket. Boldogfalván, Bikafalván és Lengyelfalván nézhető az udvarhelyi kábeltelevízió műsora. A községben van háziorvosi, illetve állatorvosi rendelő, két általános és 11 elemi iskola, 8 óvoda, 9 kultúrotthon, adóhivatal, könyvtár, tűzoltószín, 7 református lelkészi hivatal, 4 postahivatal. Felsőboldogfalva statútumát 2002/18-as számú határozatával fogadta el a helyi önkormányzat. /Dávid László: Felsőboldogfalva alapszabályzata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 28./

2007. június 7.

Sokszögzáródású késő gótikus szentély alapjai kerültek napvilágra a Székelyudvarhely szomszédságában fekvő Telekfalván. A Felsőboldogfalvához tartozó, mindössze 150 lelket számláló faluba a napokban hívták ki a székelyudvarhelyi múzeum régészeit leletmentő ásatásra. Sófalvi András, a székelyudvarhelyi múzeum régésze szerint a gótikus építészet kései, már átmeneti korszakából származhat a templom, valószínűleg a 16. század elején építették. /Kovács Csaba: Az első említésnél régebbi a lelet. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

2008. január 22.

A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum „Régészeti esték” címmel szervez előadássorozatot. A telekfalvi barlangoknál végzett régészeti kutatást, Máréfalva középkori templománál folytatott régészeti feltárást, a Rikában található Kustaly váránál újrakezdett ásatást ismerhetik meg az érdeklődők. /Régészeti esték. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 22./

2009. augusztus 15.

Sorban a nyolcadik néptánctábort szervezték meg a Székelyudvarhely közelében lévő Telekfalván. A Homoród és a Küküllő mente határán fekvő falu néprajzi szempontból igen érdekes. Itt keveredtek a két kisrégió néprajzi sajátosságai, és eredményeztek jellegzetes kultúrát. A táncoktatáson kívül kézműves-foglalkozást tartanak. /(Kgy. Z.): Tánc kánikulában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998